A szőke, hosszú hajú hercegnő állig felfegyverkezve állt a toronyszobában, szemben az egyetlen ajtóval. Egyre jobban hallotta a közeledő léptek zaját. Csomagjába túrt, és elővette belőle kedvenc bájitalát, amitől ereje és bátorsága mindig a duplájára növekedett. Most cseppet sem törődött az ital mellékhatásaival, amik erősen tompították koncentrációját és egyensúlyérzékét. Ehelyett fogával kihúzta a dugót, majd a padlóra köpte. Vett egy mély levegőt, majd egyhúzásra kiitta a palackban lötyögő átlátszó italt. Üveget markoló kezével megtörölte a száját, majd a földhöz vágta a kiürült törékeny palackot. A földön heverő zsákot, egyetlen mozdulattal visszaívelte a hátára. Vértől és verejtéktől foltos rózsaszín, buggyos báli ruhája látott már szebb napokat is. Most azonban sok minden más járt a fejében, de nem a mosás. Tudta, hogy ki kell törnie börtönéből bármi áron. Megigazította vállára akasztott íját, letekintett a bal kezében markolt kardra, majd felemelte a keret mellé támasztott buzogányt. Mikor meghallotta, hogy valaki, a túloldalon babrál a kulccsal, lyukas harisnyával fedett lábát megemelte, és magas sarkúba passzírozott talpával berúgta a kiszáradt nyílászárót, miközben kevésbé nőies hangjával felkiáltott. Ekkor, teljességgel megmagyarázhatatlan okból egy fura, női hang suhant keresztül a csendes éjszakán.

– Gézukám, kész a vacsora!

A válaszként felkiáltó férfihang, egy csapásra véget vetett a mókának.

– Jóóóó, megyek már anya…

Egy pillanattal később, az ajtó mögül előtörő rózsaszín köd elárasztotta a látómezőt, amiből furcsa jelek látszódtak kibontakozni:

BadSess – Deady Tower

Save
Cancel
Restart
Setup
Exit